„Az úgy volt…”

Egészen biztos vagyok abban, hogy a Janikovszky név rengeteg ember számára ismerősen cseng, hiszen a népszerű írónő generációkon átívelő és örök érvényű dolgokat fogalmazott meg könyveiben. Ehhez a munkássághoz jelentősen hozzájárult Janikovszky János, Janikovszky Éva fia is, aki ugyan nem lépett édesanyja nyomdokaiba, de mint azt olvasni fogják, a vágy mindig benne élt az anyai vonal folytatásában. Az élete azonban teljesen más irányt vett: villamosmérnök, majd mérnöküzletkötő lett, ma pedig több lábon álló üzletember, a Móra Könyvkiadó tulajdonosa és az első vállalkozó, aki luxusruhaüzletet nyitott az Andrássy úton. „Kire ütött ez a gyerek?”

Talán elnézik nekem, ha egy picit formabontó módon ágyazok meg a következő beszélgetésnek, de nem tudom mentesíteni magam attól a soha el nem múló nosztalgikus romantikától, amit az Andrássy út és szűkebb környéke jelent számomra. Közel három évtizedet éltem itt akkor, amikor még az előző rendszer keresztlevelét viselték az utcatáblák. Akkor, amikor még a Népköztársaság útja és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében egy dobogón álló rendőr irányította a forgalmat és az Erzsébet teret is Engels térnek hívták. Akkor, amikor a forgalomirányítás pulpitusa mögött egy azóta beépített foghíjtelek tűzfalain óriási fényreklámok demonstrálták a modern 20. századot, és persze egészen más üzletek kísérték végig az embert a Hősök teréig, mint ma. Noha a jó sors már évekkel ezelőtt a szűkebb, majd tágabb agglomerációba száműzött, minden egyes alkalom, amikor itt járok vagy csak végigsuhanok Budapest egyetlen sugárútján, kellemes emlékekkel tölt el. A mostani interjú előtti spontán jött séta sem múlik el bennem érzelemmentesen: óhatatlanul is kézen fognak a hetvenes évek és ezzel együtt képletesen a kora ifjúságom kirakati portáljainak emlékei is.

Janikovszky János

Csak rövid elmélkedésre jut idő, hiszen mire pontot teszek a gondolataim végére, megérkezem az Andrássy út 5. elé, ahol egykor női fodrászat működött, s ahová még édesanyám is járt szépítkezni. Az üzlet helyén ma Ermenegildo Zegna luxusférfiruha-butikja található, amit a leggyakrabban úgy aposztrofál a média, hogy előbb volt itt, mint a Louis Vuitton. Az 1910-ben alapított milánói divatcég hazai képviselője, Janikovszky János tizenhat évvel ezelőtt nyitotta meg Zegnát, ami akkoriban az első fecske volt a divat főutcájában.
János a hatvanas éveinek közepén járó üzletember, korát meghazudtoló kondiban van, eleganciája tökéletes lenyomata az általa képviselt márkának. Sármos megjelenését az idő már megszórta néhány ezüstös tinccsel, de tekintetében ott az örök mosoly; kifejezetten bohém pasi benyomását kelti. A több szekcióból álló elegáns üzlet belső részében ülünk le beszélgetni, ahol az interjú apropóját akár a nemrégen megjelent Janikovszky Éva-könyv, A Naplóm is jelenthette volna. Ezt a történetet a MiNők magazinunk hasábjain tettük közzé, mert mi most egy egészen más históriára voltunk kíváncsiak.

Vásárold meg a teljes interjút!