Azt hisszük, a videojáték a férfiak hobbija, pedig a hazai gamerek fele nő

A magyarokban még mindig él az a kép, hogy a videojátékosok többnyire otthon ülő, egészségtelen életmódot élő, fiatal fiúk, holott a játékosok fele nő és több, mint harmada 40 év feletti – ez derül ki az LG Magyarország legújabb országos, reprezentatív kutatásából. A felmérés célja az volt, hogy rávilágítson a gamerekkel kapcsolatos sztereotípiák pontatlanságára és megmutassa a játékosok sokszínűségét.

Az LG Magyarország országos, a 18-65 éves korcsoportra reprezentatív kutatásban vizsgálta azt, hogy milyen véleménnyel vannak magukról és egymásról a számítógépes és mobilos játékok kedvelői. Az UltraGear monitor termékkategóriához kapcsolódó felmérés célja, hogy felhívja a figyelmet a gamerek sztereotip megítélésének helytelenségére, illetve rámutasson arra, hogy a játék sokkal szélesebb körben elterjedt hobbi, mint gondolnánk.

Ezt gondolják, akik nem játszanak

A kutatás eredményei alapján a videojátékokkal nem játszók véleménye a gamerekről egyértelműen sztereotip: a válaszadók 86 százaléka inkább férfinak képzeli el a játékosokat, 77 százalékuk pedig inkább fiatalnak. A csoport gondolkodása egyéb jellemzők mentén is inkább sztereotip: a videojátékosokról azt gondolják, magányos, otthonülő emberek, akik nem sportolnak, a játékon kívül nincs hobbijuk, nem szívesen utaznak, illetve nem figyelnek oda a táplálkozásukra és a megjelenésükre.

Hétköznapi játékosok a gamerekről

A hazai gamerek legnagyobb arányban mobilon játszanak, csak ez után következnek a laptopok és asztali számítógépek, a konzolok pedig a harmadik helyet foglalják el. A játékosok 46 százaléka az, aki csak egyféle eszközön játszik – a válaszadók többsége tehát többféle eszközt is használ erre a célra. A kutatásban az LG átlagos játékosoknak nevezte azt a csoportot, amelynek tagjai az elmúlt évben biztosan játszottak valamilyen videojátékkal. Az ő véleményük a gamerek neme és életkora tekintetében hasonlít a nem játékosokéhoz: a válaszadók 88 százaléka inkább férfinek képzeli el a gamereket, 84 százalékuk pedig inkább fiatalnak gondolja őket. Az átlagos játékosok már kevésbé gondolják otthonülő, magányos és egészségtelenül élő személyiségeknek a játékosokat, azonban még mindig inkább ebbe az irányba tolódik a játékosok megítélése ebben a csoportban is.

A gamerek is sztereotípiákat alkotnak magukról

Az aktív játékosok csoportját a kutatás eredményeinek kiértékelésekor azok alkották, akik a videojátékozást fontos időtöltésnek tartották az elmúlt egy évben. Érdekesség, hogy az ő megítélésük a leginkább sztereotip a saját csoportjuk nemét és életkorát illetően: a válaszadók 92 százaléka inkább férfinak gondolja a gamereket, 84 százalékuk pedig fiatalnak tartja őket. Bár az egyéb területeken (sport, bulizás, társaságkedvelés, mozgalmas életmód) ők gondolkodnak a legkevésbé sztereotip módon a játékosokról a három csoport közül, még e csoport tagjainak többsége is inkább tartja otthonülőnek a játékosokat.

A valóságban ugyanannyi nő játszik, mint férfi

A videojáték tehát a játékosok és a nem játékosok szerint is a fiatalok és a férfiak hobbija. A valóságban azonban a férfiak és nők aránya közel egyforma a gamerek körében hazánkban. A 18-29 évesek aránya 28 százalék, a 30-39 éveseké 33, a 40 éves vagy annál idősebb játékosok aránya pedig 39 százalék volt a megkérdezett átlagos játékosok körében. Az aktív játékosok esetében hasonlóak az arányok: a válaszadók 37 százaléka 18-29 éves, 31 százaléka 30-39 éves, 32 százaléka pedig 40 éves vagy idősebb. Az átlagos játékosok körében a férfiak és nők aránya közel azonos (49 és 51%), és az aktív játékosoknál sem tolódnak el drasztikusan ezek az arányok (férfiak: 58%, nők: 42%).

Más játékosokat magányosnak, magukat társaságkedvelőnek tartják a gamerek

Bár más gamereket magányosnak és otthonülőnek látnak, a játékosok – legyen szó hétköznapi vagy aktív gamerekről – magukról mégis azt gondolják, hogy társaságkedvelőek, szeretnek utazni, a játékon kívül is vannak hobbijaik és fontos számukra a külső megjelenésük. A játékosok és nem játékosok nagyon hasonlóan vélekednek magukról – legyen szó táplálkozásról, sportról, bulizásról, társasági életről, utazásról, jövőbeli tervekről, hobbikról, megjelenésről vagy barátságról. A kutatás eredményei alapján az egyetlen látható különbség, hogy az egészséges táplálkozást tekintve a nem játszóknak, míg a hobbik számát tekintve a játékosoknak van pozitívabb önképe – azonban ez sem kiugró eltérés. A valóságban tehát gamerek és nem gamerek hasonlóan élnek, és hasonlóan gondolkodnak magukról. A játék a sztereotípiákkal ellentétben pedig önmagában nem zárja el a játékosokat a külvilágtól és nem vezet magányos életmódhoz.