Az 5G a traktor óta a legjobb dolog, ami a mezőgazdasággal történik

A mezőgazdaság gépesítése a múlt század közepétől jelentősen hozzájárult az ágazat termelékeny-ségének növeléséhez. Most ez a folyamat kapcsol a következő sebességfokozatba a precíziós mező-gazdaság korszakában, ahol az 5G technológiának köszönhetően minden eddiginél több hálózatba kapcsolt gép dolgozhat a terméshozamok javításán. Ráadásul egy olyan időszakban, mely a klíma-változás és a népességrobbanás miatt komoly kihívások elé állíthatja az ágazatot.

A szektor által előállított termékekre még soha nem volt annyira nagy kereslet, mint napjainkban, mi-közben az egyre szeszélyesebb klíma minden szempontból megnehezíti a gazdák munkáját. A termés mennyisége és minősége számos környezeti tényezőtől függ, a hőmérséklettől a csapadékmennyiségen át a kártevők (gyomnövények, gombák, rovarok) tevékenységéig. A nagy kapacitású vezeték nélküli hálózatokra, így az 5G-s mobilhálózatokra épülő precíziós mezőgazdaság segítségével a szakemberek a termelési folyamat minden szakaszát pontosan kézben tarthatják, egy nem várt probléma esetén pedig még azelőtt közbeavatkozhatnak, hogy helyrehozhatatlan károk keletkeznének.

Öntözés 5G-vel

A szenzorok és kommunikáló gépek nem új keletűek az agráriumban, ám az 5G által biztosított, minden eddiginél nagyobb sávszélesség és alacsony késleltetési idő (látencia) a korábbiakhoz képest lényegesen több gép és szenzor párhuzamos, gyors és megbízható vezeték nélküli kapcsolatát teszi lehetővé. Rá-adásul minden vállalkozás számára adott a lehetőség, hogy kiépítse saját 5G minihálózatát.
Az 5G-vel sűrűbb szenzorhálózat helyezhető el egy-egy gazdaság területén, így a szakemberek precízeb-ben szabályozhatják a termények ellátását például azt, hova kell több hova kevesebb víz a öntözés so-rán vagy pontosabban paraméterezhetik a permetezést, vagy az állatok takarmányozását. Ráadásul ezek a szenzorok a nagyobb hálózati kapacitásnak köszönhetően valós idejű kommunikációt folytathat-nak, ellentétben a ma még általánosan alkalmazott gyakorlattal, amikor az érzékelők által gyűjtött ada-tokat naponta legjobb esetben is csak egy-két alkalommal gyűjtik be elemzéshez.

Szenzorok a szarvasmarhán, drónok permeteznek

A kártevők elleni harcban is új eszközök juthatnak kulcsszerephez: az 5G révén drónok végezhetik a ter-mények permetezését, illetve jelezhetik, mikor jött el a betakarítás ideje. A korábbinál lényegesen na-gyobb adathalmazt mesterséges intelligencia elemzi gépi tanulás segítségével, így a drónok megtanul-hatják felismerni a gyomnövényeket, illetve a termés vagy a levélzet színe alapján meg tudják állapítani annak érettségét. Szenzorokkal követhetik nyomon a gazdák a gabonasilók hőmérsékletét, páratartal-mát is, hogy a már betakarított termény minél kisebb mértékben vesszen kárba.
Az 5G az élőállatok tenyésztésében is új perspektívákat nyithat. A szarvasmarháknál és más haszonálla-toknál évek óta alkalmaznak különféle érzékelőket, elsősorban az állatok nyomon követésére, ám az 5G révén ezek az érzékelők egy sor új információt közvetíthetnek, mellyel valós idejű képet kaphatnak a gazdák nem csak az állatok helyzetéről, hanem azok egészségi állapotáról, tápláltságáról is.

Lehetőség a magyar agráriumnak: 10 éven belül 269 millió euró többlet

A mezőgazdaságára jelentős mértékben támaszkodó országokban beruházásarányosan kiemelkedően nagy hozzáadott értéket képviselhet az 5G-s hálózatok és az azokra épülő mezőgazdasági megoldások terjedése, illetve általában véve az agrárium digitalizációja. Az Analysis Mason által az Ericsson megren-delésére készült tanulmány szerint Magyarországon 2030-ig az 5G-s hálózatok 269 millió eurónyi több-letbevételhez juttathatják az ágazatot, 94 millió eurónyi ráfordítás (magántőke és támogatások) után. Hazánkban az agrárágazat számára nyújthatja a legtöbb hozzáadott értéket az 5G, megelőzve az okos gyártást (223 millió euró) és a helyhez kötött vezetéknélküli hálózatokat (134 millió euró).